Itt kéz a kézben jár a reneszánsz, a reformáció, a barokk a romantika és a példátlan ütemben változó jelen. A már őskorban is lakott Sárospatakról az első írásos emlék 904-ből származik. 1201-ben városi rangot kapott Imre királytól. Fő látványossága a Rákóczi-vár, de mivel állítólag itt született Szent Erzsébet, a szegények és elesettek védelmezője, Sárospatakot világszerte elsősorban az Erzsébet-kultusz magyarországi központjaként ismerik. Sárospatak a reformáció és a reneszánsz magyarországi megjelenésének egyik fontos helyszíne. A híres és hírhedt Perényi-család, Comenius, de II. Rákóczi Ferenc, vagy Kossuth Lajos nevével is találkozhatunk a város történelmének tanulmányozásakor. A Rákóczi-várat üzemeltető intézmény neve hivatalosan Rákóczi Múzeum. Patakot már a 11. században királyi birtokként használták, amelynek központja a Bodrog átkelőhelyénél fekvő Patak volt. Az egykori, régi Pálóczy-várkastély nem a mai vár helyén állt, hanem a város északi határánál. A vár a 15. század húszas éveiben a főurak között kialakult belviszályok következtében megsemmisült, a mostani épületet eredeti alakjában 1534 és 1542 között építették. Annyi viszálykodást, ármányt, cselszövést, háborúskodást és nem utolsósorban tulajdonosváltást szenvedett el a kezdetben lakókastély, majd erődítmény, hogy szinte csak egy történész képes átlátni és megérteni történetét. Érdemes egy tárlatvezetéses túrát tenni a várban, és környékén. Az épületet körbe járva feltűnik, hogy a Bodrog-parti erőd egészen más képét mutatja a folyó túloldaláról, ahol a város Kispatak nevű része található, mely már fizikailag is a Bodrogközhöz tartozik. Sajnos az idő vasfoga és a Habsburgok országos robbantásai alaposan megviselték a várat és a hozzá tartozó épületeket. Szinte teljesen eltűnt a föld színéről az az ágyúöntő műhely, amelynek feltárását követően nemrég egy modern köntösbe öltöztetett kiállítást hoztak létre. A mohácsi csatavesztésnek – mondják –, több oka is volt, amelyekből, sajnos, akár már egy is végzetes lett volna. Nem elég, hogy többszörös túlerőben volt a török sereg, az általuk használt haditechnika is sokkal fejlettebb volt a magyarokéinál. Ez a végzetesnek bizonyult tény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy I. Rákóczi György fegyverkezésbe kezdett, és 1620-ban létrehozta saját ágyúöntő műhelyét. A műhely az évszázadok során szó szerint a földdel vált egyenlővé, a parkosítás során mégis sikerült megtalálni a maradványait. A feltárt helyiségek kiállításrészeiben az ágyúöntés munkafázisait mutatják be, többek között a lángkemence és az öntőakna segítségével. A műhely 1631-től 1648-ig működött, s ez alatt 80 db mezei, vagy tábori kategóriába tartozó ágyút öntöttek itt. Kapcsolat Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19. Telefonszám: +36 47 311-083 Web: www.rakoczimuzeum.hu