Cigánd elhelyezkedése egyfelől szerencsés, mivel a települést gyakran körülvevő vizek az elmúlt évszázadok alatt távol tartották a tatárt és a törököt, másfelől balszerencsés, mivel a túlcsordult Tisza többször elöntötte a falut. A 2004-ben városi rangra emelkedett Cigánd nevének eredete a mai napig nem tisztázott megnyugtatóan, de aki részletesebben utánajár, meglehetősen gazdag kutatási eredményekre bukkanhat. Cigánd első írásos emléke egy 1289-ben kelt oklevél, amelyben a település még Zygand néven szerepel. Cigánd határában 14 régészeti lelőhelyet is feltártak, ahol késő bronzkori falu maradványaira bukkantak, valamint kelta telepesek néhány házának alapját is megtalálták. Gazdag leletanyaghoz jutottak egy 13. századi Árpád-kori pákásztanya feltárásakor, amikor is karámok, élelemtároló vermek, sőt lakóházak maradványai kerültek elő. Bár az egykori falu több ízben is elnéptelenedett, a parasztgazdaság hagyományai máig is fellelhetőek itt, hiszen ma is a termőföld megművelése jelenti a megélhetés legfőbb forrását. Cigánd viszonylagos földrajzi elszigeteltségnek az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc híd vetett véget, amely összeköti a települést a Tisza túloldalán lévő falvakkal, így Kisvárda városával is. Cigándon egyre nagyobb teret hódít a vízi turizmus, egyre többen érkeznek, hogy tanúi lehessenek az évente egyszer bekövetkező tiszai kérészrajzásnak, azaz a tiszavirágzásnak. A település legfőbb látványossága a Bodrogközi Múzeumporta, amely egy igazi skanzen, külön kis falu a városban. A Porta eredeti népi, illetve paraszt-polgári tárgyak, bútorok segítségével mutatja be Cigánd múltját, népművészeti hagyományait; egy másik kiállításán pedig átfogó képet nyújt az évszázadok során a Bodrogközben történt geológiai változásokról, sőt a táj alakulásáról is. Aki hallott már Cigándról, annak nagy valószínűséggel a helyi „kemény csárdás”, a „szedett szőttes” jut először eszébe. A Portán, az úgynevezett Sőregi-ház pinceszintjén a vállalkozó szelleműek még táncokat is tanulhatnak; játékos oktatóvideók segítségével sajátíthatják el a profi néptáncosok lépéseit. A kiadós mozgás után meg szokás éhezni, így a látogató, némi segítséggel, akár készíthet is magának egy kis krumplilángost, lepcsánkát vagy megkóstolhatja a híres cigándi apróbélest. A skanzenben csoportos foglalkozásokat is tartanak, ahol népi játékokkal, néptánccal és kézműves foglalkozással rohan el az idő. 2021-ben a Bodrogközi Múzeumporta Múltkor Háza című állandó tárlata megkapta az Év kiállítása megtisztelő címet. Kapcsolat Cím: 3973 Cigánd, Fő utca 54. Telefon: +36 20 519 7200 vagy +36 30 700 9159 Honlap: www.muzeumporta.hu