Eget rengető nagy események nem kötődnek a faluhoz, de mint a Bodrogköz legrégebben lakott települése, mindenképp figyelmet érdemel. Bár az első írásos emlék 1186-ból való, az Árpád-kori templom megléte már a XI. századra tolja vissza a település eredetét. Karcsa a horgászok szívéhez is közel áll, hiszen a szintén Karcsa névre hallgató holtág, mely strandolásra is alkalmas, telis-tele van halakkal. A település fő vonzóerejét azonban az Árpád-kori templom és a tájház képezi. A román stílusú épület rotundája (kör alakú kápolna, vagy kistemplom) még a XI. században épült, melynek nyugati oldalához száz-egynéhány év múltán egy új, hosszanti hajót építettek. A nyugati főbejárat különlegesen szép, ugyanis ritka és értékes kőfaragványok ékesítik. Sajnos a tető 1877-ben leégett, így a Schulek Frigyes tervei alapján épült új tetőszerkezet már nem az eredeti. Bár még Tompa Mihály is vörös márványnak titulálja a templom építőköveit, valójában a zempléni kőbányákból származó vöröses riolitos vulkáni kőzetről, trachitről van szó, mely kiválóan faragható tulajdonsága miatt igen kedvelt volt. A templom keletkezéséhez számos legenda fűződik. Az egyik kedves történet szerint tündérek építették, egyetlen éjszaka alatt. Véletlenül azonban a Karcsa-tóba ejtették a harangot, mely 100 évente még a víz alatt is megkondul. Valószínűleg a tóba ejtett harang pótlására választották a karcsaiak azt a megoldást, hogy egy haranglábat építenek, mely azért is különleges, mert teljes egészében fából készült. Az Árpád-kori templom tőszomszédságában áll a karcsai tájház. A gondosan felújított porta egyszerű használati tárgyait, bútorait, dísztárgyait a helyi lakosok gyűjtötték össze hosszú évek alatt. Szülőföldjének relikviáit a faluját szenvedélyesen szerető, 2002-ben elhunyt helytörténész-etnográfus tanár, Nagy Géza kutatta fel. Neki tiszteleg a tájházban kialakított emlékszoba. A tárgyak önmagukban is érdekesek, de az élmény tárlatvezetéssel az igazi. Kapcsolat Cím: 3963 Karcsa, Táncsics u. 16. Szabadka Béláné (Marika): +36 20 211 9239