Füzér eredendően a sárospataki erdőispánsághoz tartozott, de a tatárjárást követően önálló, összesen 11 településből álló uradalom vált belőle. Úgy hiszik a kutatók, hogy neve a fűzfa nevéből eredeztethető, de egyes kutatók úgy vélik, hogy a hegyközi falvak egymásutánisága következtében egyfajta településfüzér alakult ki, s így kapta nevét a közeli Füzérkajata, Füzérradvány és Füzérkomlós is. Csupa neves és nemes ember volt ura a füzéri uradalomnak, köztük 1205-től négy éven át Bánk Bán, Abaúj vármegyei ispán is. II. András és IV. Béla királyunk, vagy a térség és az ország történelmére nagy hatást gyakorló Perényiek. Perényi Péter koronaőr a mohácsi csata idején egy évig itt őríztette a magyar királyi koronát. Utána a Nádasdy, majd a Károlyi család is magáénak tudhatta e gyönyörű vidéket. A falu életében a Rákóczi-szabadságharcot követő időszak volt a mélypont, amikor is császári parancsra porig rombolták – sok más várunkkal együtt – Füzér várát is. Ekkor a település – az időközben bekövetkezett kolerajárványnak is köszönhetően – teljesen elnéptelenedett. A Füzérradványban székelő Károlyi gróf idejében kezdett el ismét fejlődni a falucska, és a 19. századtól vált kedvelt kirándulóhellyé. Napjainkban egyértelműen a vár és a faluban létrehozott látogatóközpont jelenti a legnagyobb turisztikai vonzerőt. Füzér és vára ikonikus jelképe a Hegyköznek. Újjáépítése nagyon megosztja a társadalom azon részét, akik jártak már itt. Van, aki örül annak, hogy újjáépült, és van, aki visszasírja a régi, vadregényes romokat. Mindenesetre el kell ismerni, hogy a korhű újraépítésénél olyan fa- és kőfaragók, valamint restaurátorok, festők, keramikusok és ácsok dolgoztak, akik szakmájukat művészi fokon végezték. A várat bejárva a kápolna kerámiáitól a faragott famennyezetig, a baldachinos ágy míves keretétől a hálószoba falának festéséig, a díszes komódtól a szemöldökkő faragványokig csupa kiváló iparművész munkájával szembesülünk. Persze sok esetben kompromisszumokra is szükség volt, már csak azért is, mert semmilyen értékelhető és hiteles forrás nem maradt fenn arról, hogyan nézett ki valójában a vár kívül és belül. Ide kívánkozik egy érdekes történet, mely arról szól, hogyan kezdték felújítani a magyarországi várakat annak ellenére, hogy elvileg nem lett volna szabad. Füzér polgármestere elhatározta, hogy felújítja a várat, de amíg műemlék jellegű épület volt, és persze vár, esélye sem volt pályázati forrásra. Mivel semmilyen hiteles dokumentum nem maradt fenn a vár egykori kinézetéről, a polgármesternek sikerült megszüntetnie a vár műemlék státusát, s ezután nem várként, hanem egyszerű turisztikai attrakcióként kezelve sikeresen pályázott a vár felújítására. A füzéri vár most annyira népszerű a turisták körében, hogy előfordul, hogy várakozni kell egy kicsit a bejutás előtt. A füzéri vár a XIII. század elején a legelső várak egyikeként épült, de igazi katonai jelentősége sohasem volt. Inkább lakókastély jellegű erődítményként tartották számon, ahol megszállhattak a főurak, vagy az épp arra járó királyok is. A vulkáni kúp tetején rikító hófehér várfalak a Milic-hegycsoportjának sötétjéből kiemelkedve meseszerű látványt nyújtanak, főleg a felkelő Nap ragyogó fényénél. A faluból keskeny szerpentin vezet a parkolóhoz, ahonnan gyalogszerrel lehet felmenni a várba. A kiépített lépcsőrendszernek köszönhetően ez nem olyan megterhelő, mint régen volt. Aki eljön ide, mindenképp kérjen idegenvezetést, mert az így megismert legendák és igaz történetek teszik igazán emlékezetessé a várban eltöltött időt. A vár és a település múltjának izgalmas megismeréséhez nem szabad kihagyni a falu központjában álló Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épületét sem, ahol az interaktivitás és a média modern eszközeinek segítségével folyton időzavarba taszítják a látogatókat. A várgondnoksághoz közel egy olyan tájházat alakítottak ki, ahol – szerencsés esetben – akár egy disznóölés aktív résztvevői is lehetünk. A tájház látogatásával kapcsolatban a várgondnokságon lehet előzetesen egyeztetni. Kapcsolat Cím: 3996 Füzér, Petőfi út 3/A. Telefon: +36 47 540 013 Honlap: https://fuzervara.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/fuzervara