A település első ismert írásos említése 1261-ből való, Heyche formában. A falu neve egy ismeretlen eredetű magyar személynévből keletkezhetett. A Rákóczi-korban erődített helyként tarották számon, és a regéci várhoz tartozott. A környék és a falu az egri püspökség birtokának része volt. A zempléni hegységről 2005-ben összeállított monográfiában ez olvasható: „Úgy tartják, hogy amikor Szent István megalapította az egri püspökséget, Hejce a tíz falu között volt, amelyeket a király az egyháznak adományozott, és egyházi birtok is maradt századokon át.” A község 15. századi római katolikus temploma, feltehetően az egykori huszita támadások elleni védekezésül, lőréses erődfallal van körül véve. A templomot az 1770-es években copfstílusban átépítették. „A református templom mintegy kétszáz évvel ezelőtt épült közadakozásból és részben közmunkával. A faluban látható néhány szép, régi lakóház is, az egyikben rendezték be a tájházat. A község építészeti emlékei közé tartoznak a Szerencs-patakon átívelő barokk hidak és a falu alsó szélén álló két barokk kőkereszt. Építészeti érdekesség, hogy a házak alatti kb. 100 pincét egykor – védelmi, menekülési szempontból fontos – járatok kötötték össze, pincerendszert alkotva. A pincék ill. járatok a mai út alá húzódnak […].” (Zempléni-hegység, 2005, 122.) Hejcén működött Madarász István (1884 – 1948) megyéspüspök, aki 1926 és1929 között Budapesten a Bazilika plébánosa volt. 1939-ben XII. Pius pápa kassai megyés püspökké nevezte ki. 1945-ben a többi magyar pap társával együtt kénytelen volt elhagyni Kassát. Székhelyét Hejcére, a püspöki nyaralóba helyezte át. A kiutasított papoknak később új lelkészségeket szervezett. Kapcsolat: Polgármesteri Hivatal Cím: 3892 Hejce, Fő út 5. Telefon: +36 46 387 515