Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) – Szlovákia

Az andezit domb lábánál felkapaszkodhatunk a Bodrogköz legmagasabb pontjára – a Tarbuckára (277,5 m). A Tarbucka európai védettségű természetvédelmi rezervátum. A Kelet-Szlovákiai síkságon egyedül itt honos a kései szegfű (Dianthus serotinus). A hegyről – amelynek csúcsán jelenleg egy adó-antenna áll ¬– megcsodálhatjuk Bodrogszerdahely panorámáját, a Szőlőske felett emelkedő dombokat, Tokaj-Hegyalja szlovákiai részét, ahol az aranyló tokaji nedű alapanyagát termesztik. A horizonton jól látható a Zempléni-hegység (az egykori Tokaj-Eperjes-hegylánc mai magyarországi része), Tokajtól, Sátoraljaújhelyig. A közelben fekvő Tajba természetvédelmi rezervátumban él a mocsári teknős (Emys orbicularis), amely Szlovákia faunájának egyik eredeti faja, és egyben Közép-Európa egyedüli teknős faja. A Tajba valójában a Bodrog egykori medrének szakasza, hossza mintegy 3 kilométer, szélessége 150 méter. Olyan élőhelyről van szó, ahol homokos partszakaszra rakva le tojásait, a mocsári teknős ma is aktívan szaporodik. Mindez Szlovákián belül különlegességnek számít. A mocsári teknős természetes élőhelyét az utóbbi években jelentősen veszélyeztetik a nagymértékű aszályok. A rezervátum természetes vízutánpótlás mentes, így az itteni fauna élete teljességgel csapadékfüggő. Szárazság idején nagymennyiségű hordalék áll össze a talaj földjével, így a teknősök a környékbeli állóvizek felé vonulnak. Vonulásuk alatt nagyon sebezhetőek. A Bodrog egyik morotvája, melyet a helyiek Malogyának neveznek, a látogató számára kitűnő kilátást biztosít az ott élő szürkegém kolóniára is, amely egyedülálló. A madárfauna gazdag, megtaláljuk itt a bakcsót, a kis kócsagot, a nádasokban a cserregő nádiposzátát, szárcsát, vagy a barna rétihéját, de hallható a bölömbika jellegzetes búgása is. A község határában régészeti lelőhelyet tártak fel, ahol őskori leleteket, korai történelmi települések és sírhalmok nyomait találták meg. A település első írásos említése 1273-ból származik, Zeredahel néven. Fennmaradt írásos emlékek tanúskodnak arról, hogy Bodrogszerdahely a 18. század során jelentős fejlődésen ment át, ekkor a település már kisváros volt.